Nyári kaland Merenyérõl

 

 
 
A történet Augusztus 6.án egy családi horgászaton kezdõdött amikor is megérkeztünk a Merenyei víztározóra! A foglalás szerint a kíméleti részre mehettünk volna de a vízállás ezt nem tette lehetõvé számunkra a kevés esõzés miatt. Kisebb töprengés után úgy döntöttünk, hogy a „bedõlt fánál” állítjuk fel a tábort és megpróbáljuk a legjobbat kihozni a helybõl. Táborhelyünket felállítottuk és utána megkezdõdhetett a bójázás és etetés.
 
 
A délután keszegezéssel telt amit nagyon élveztünk testvéremmel hiszen a kapások bedobás után szinte rögtön jelentkeztek.
 
 
 
Ahogy mentünk bele a késõ délutánba és estébe felállítottam a leszúróimat és csináltam egy édes Epres-Ananászos etetést (aminek külön története van de errõl késõbb) a parttól kb. 70m-re. Felszereltem botjaimat és összeállítottam a végszerelékemet a paraméterei a következõk voltak:Kkarp 3.30m hosszú 2,75lb bot ezen egy Tica Scepter 6000-es méretû orsó amire 0,35-ös sárga monofil zsinórt csévéltem. A szerelékem rendkívül egyszerû volt csupán egy oldalkivezetéses 70gr-os dobálós ólomból és az utána kötött 20-22cm-es fonott hajszálelõkébõl állt. Az elsõ bevetett csalim egy 10mm-es Ananászos lebegõ és egy Gigant Baits Maximus eper volt félbevágva. A célpontom amit mindig céloztam a Gigant-villa melletti fûzfa volt, hogy mindig visszataláljak kiakasztottam a klipszbe a zsinóromat. A bedobást követõen bevonultunk a lakókocsiba és nem telt el fél óra egy 3,5-4kg-os ponty volt a jutalmam. Másnap reggel megint keszegezéssel kezdtük a napot amikor már izzott a kezem, hogy mégis pontyot kéne fogni akkor bementem etetni. Nagyon meleg volt és ezért nem akartam csónakkal bemenni így megfogtam a pontymatracot ami simán fenttartott a vízen és azzal eveztem be vödörrel a lábam között. Nagyon élveztem hiszen nem volt melegem miközben eveztem és a feladatot amiért bementem eltudtam látni. Megetettem a saját helyemet és édesapám bójáihoz is szórtam néhány marékkal. Miután végeztem kievickéltem ezzel a furcsa „csónakkal” és bevetettem a végszerelékemet. Csalinak 1db epres Maximust használtam. Bedobás után 1órával érkezett egy kb. 5kg-os ponty. Ahogy mentünk bele megint az estébe egy utolsó etetésre mentem be a már említett „csónakommal” és ez az etetés fél kg Gigant Baits tuttifruttiból és fél kg Gigant Maximus (epres) ízben történt. Amikor kiértem a partra felcsaliztam a botomat. Édesapám azzal a tanáccsal látott el, hogy rakjak az epres Maximus mellé Gigant Baits Five nevû halas bojlit is. A csalikat megfaragtam kb.15mm-esre tehát a két csalim kb. 30mm-nek felelt meg. Megfogadtam a tanácsát és így juttattam a végszerelékemet a kiszemelt helyre. Az este és éjszaka folyamán több 5-7kg-os pontyot sikerült partra terelnem ezzel a csali kombinációval. Éjjel 1óra körül visszadobtam a végszerelékemet a már említett csalival, majd olyan 3óra körül erõteljes kapásra keltem, bevágás után nagyon nagy súlyt éreztem és nem tudtam mivel állok szemben. A fárasztásnál (fejlámpa hiányában amit a lakókocsiban hagytam) próbáltam kiterelni ezt a nagy súlyt ami szinte csak vontatta magát a part felé. A part közelében aztán hirtelen megindult a halam, az orsóról gyorsan szaladt le a zsinór de megtudtam fékezni és ismét átvettem az irányítást a hal felett. A merítés elõtt arra lettem figyelmes, hogy egyszerûen nem fért bele a merítõbe, a szívem a torkomban lüktetett, úgy éreztem életem eddigi legnagyobb halával állok szemben. Segítségért kiáltottam édesapámnak aki jött és segített megmeríteni a halat. Kiemelés után megdöbbenve láttuk, hogy nem kis példányról beszélünk, a pontymatracra helyezés után a mérlegért siettem, tudtam egyéni rekord született. A hal mérése kétszer történt meg mert elsõre nem hittünk a mérlegnek, megmértük megint és akkor elhittük, hogy valóban egy 20+-os halat sikerült partra terelnem. A gyönyörû tõponty súlya 20,20kg volt és ezzel beállítottam az új egyéni rekordomat!
 
 
 
 
 
 
 
 
Az új egyéni rekordom 20,20kg-ra változott. Hihetetlenül boldog voltam, mindig csak álmodoztam egy ekkora halról és most a kezemben tarthattam!
 
 
 
 
 
A visszaengedés gyorsan megtörtént nem szerettem volna, hogy bármi baja is essen ennek a gyönyörûséges halnak.
 
Természetesen megadtam a tiszteletet neki és bementem vele a vízbe hiszen nem mindennap fog 20+-os halat az ember.
 
 
Ez volt az elsõ, de remélem nem az utolsó gyöngyszemem ebbõl a csodálatos vízbõl. Remélem tetszett a beszámoló. Mindenkinek nagyon sok szép halat kívánok! C&R!
Üdv. Kéri Márk István